MEGVOLT AZ ELSŐ VERSENYEM!!!
10 km.
A terv ugye 75 perc volt ehhez képest 72min 12s alatt megcsináltam!
HIPPHOPP!!! A száguldó csiga! :)
Mielőtt még bárkiben felmerül, hogy vajon ez az eredmény mire volt elég megnyugtatok mindenkit, hogy azt az ígéretemet, amely szerint seggutolsó leszek betartottam! :)
Mi az hogy betartottam! Kb. 20-25 méter után elfoglaltam a sereghajtó pozíciót, és azt a verseny végéig megtartottam! Na jó az is igaz, hogy a sereghajtást azt nem nagyon csináltam, mert egyfelől a tömeg futott anélkül is, másfelől meg kb. 700-800 méter után már alig láttam a mezőnyt, úgy elhúzott tulajdonképpen mindenki. Tehát tulajdonképpen magányosan futottam volna le a teljes versenyt.
Na de miért csak volna?
Egyfelől azért, mert a mezőny fele simán lekörözött /4X2500 m-es köröket futottunk/. Kb olyan látvány lehetett, mint amikor a pótkocsis Ifát előzi a dühös BMW-s...
Másfelől megjelentek az egy órával korábban induló félmaratonosok - ők az utolsó 2-3000 métert futották velünk - harmadrészt egy igazi futó barátom - aki mellesleg félmaratonon egyéni csúcsot futott - az utolsó 2500 méterre beállt mellém kvázi nyúlnak. Csak úgy, nem is kértem.
Hihetetlenül jól éreztem magam a verseny alatt. Egyetlen egy beszólás nem volt, hogy mit keres itt ez a tehén, sőt még külön szurkoltak is nekem. Mint kiderült én voltam talán az egyetlen futó aki végig mosolygott, nevetett, integetett a nézőknek.
Ráadásul a feleségem meglepett. Elrohant a város nemtudomhány virágboltjába, amíg talált egyet, ahol csináltak nekik egy szalagot "GYŐZTES :) " felirattal. Elvileg koszorúkra szoktak ilyet tenni. Persze nem álltam meg, hogy meg ne jegyezzem, hogy a másik oldalára biztos az van írva, hogy: Isten nyugosztalja Irma néni! :) Na egyszóval azzal vártak a célban. Tekintettel arra, hogy kb. 4-5 perccel lemaradva érkeztem az utolsó előttihez képest ezért volt ideje a kislányával kiállni és kifeszíteni nekem egy külön kis célszalagot! Jaj de imádtam!!!
Voltak azért negatívumuk is:
1, Megfogadtam, hogy nem futom el az elejét. Ehhez képest a 7.30-as tervezett km helyett futottam egy 6:34-t, aztán 6:52-t. A többi az nagyjából rendben volt. Nem akartam a tömeggel futni, de hát sodort az magával. Mondjuk így is mindenki elrohant mellettem. Megint más kérdés, hogy a többiek szerint sokan belesétáltak a végén, én meg végig futottam, de így is sokkal hamarabb beértek.
2, A 3. köröm végén megláttam egy fickót, aki kb. 50 m-rel a cél előtt sétált. Mivel gondoltam, hogy már lekörözött, ezért neki már csak az az 50 méter volt hátra a versenyből. Melléfutottam, és rákiáltottam, hogy GYERÜNK MÁR CSAK 50 MÉTER! Rámnézett és nem szólt semmit, csak a szája mind a két oldalán kibuggyant a hányás. Le is hajolt rögtön, én meg úgy döntöttem továbbfutok... Egyébként itt döntöttem el, hogy nyugodtan lefutom végig az egészet. Tartom a 75 perc alatti időt, és nem kezdek el őrültem sprintelni az utolsó 2,5 kilométeren. Nem akartam megkockáztatni azt, hogy életem első versenyén lehányom a szalaggal váró feleségemet és a kislányát...
3, Irgalmatlanul magas volt a pulzusom. Futás közben nem is nagyon nézegettem, de a végén kiderült, hogy 180 volt az átlag!!! A max. 192! Nem is tudtam, hogy lehet annyi. És mindeközben tényleg mosolyogva futottam. Azt mondták, hogy növelnem kell a tüdőkapacitást /és nyilván tovább fogynom/, az elősegíti az alacsonyabb pulzust.
Összességében nagyon, de nagyon megérte ez az év.
Kb. egy évvel ezelőtt 1 - másfél kilométert tudtam egyhuzamban lefutni. Fogytam a tophoz képest több, mint 15 kilót, és imádom, amit csinálok. :)
