Most kellene következnie egy büszke beszámolónak, egy dicső írásnak. 

Hát ez nem az lesz. Ez őszinte lesz.

Az első 10 km-rel kapcsolatban azt le kell szögezzük, hogy nagyon, de nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerült. De tulajdonképpen itt véget is ér a büszkeség kategória. Tulajdonképpen mindent elrontottam, amit csak lehet.

Az egész úgy kezdődött, hogy megkérdeztem training Lacit, hogy emelhetem- e az eddigi 8 km-t, 9-re. Legnagyobb meglepetésemre azt válaszolta, hogy egyelőre nem kéne, de ha van kedvem, akkor próbáljak meg futni egy tízest. Tehát nem tervezett dologról volt szó, csak úgy jött.

Hibák:

1, Aznap reggel új cipőben mentem dolgozni. Az új cipő természetesen feltörte egy picit a lábam. Ezt akkor még nem éreztem, de kb. 3 - 3,5 km körül úgy elkezdett fájni a lábam, hogy majd beszartam. Azt hittem egy kavics, ezért randomszerűen ilyen tánclépés szerű lábrázásokkal próbálkoztam. Valószínű nem néztem ki hülyén... A végére a lábam már nem fájt, de szép kis véres izé lett a nagylábujjamon.

2, Ne változtass verseny előtt szabályt természetesen figyelmem kívül hagyva, ittam futás előtt L-Carnitint. Namost az szerintem jó cucc. Meg segít a jobb eredmény elérésében, meg megpörgeti a szervezetet. De felemeli a pulzust! És az ugye pulzuskontrollos futás esetében nem jó. Nagyon nem jó.

3, Helyszín. Az addig ok, hogy rekortán pályán futok, mert ugye ekkora súllyal az kell a térdnek stb, de az azért egy kicsit unalmas, amikor az ember 25 kört fut, tökegyedül, zene nélkül másfél órán keresztül. Helyesbítek: nagyon unalmas.

4, Időpont. Persze, hogy délidőben mentem. Olyan egy körül. Amikor kimentem nem volt még gond. Borús idő volt, de ahogy elkezdtem futni /kb. 500 méternél/ jött egy kis szél és teljesen elfújta a felhőket. Én meg ott maradtam a tűző napon. A végén a kocsi hőmérője szerint ÁRNYÉKBAN 26,5 fok volt. Árnyékban. Na az futás közben nem volt. A pulzusom kb. 5 km-től elszállt, és 10 perces km mellett is 160 alá nem bírt jönni. Mire nem  jó a dögmeleg, és az L-Carnitin!!! Egyszer még a 170-t is elérte a pulzusom. Szóval egy idő után csak futottam és nem törődtem tulajdonképpen semmivel. 

5, Frissítés. Vittem magammal vizet, pedig nem szoktam. Gondoltam ide azért kell majd. Ki is tettem nagyon okosan a  pálya mellé, hogy ha kell csak lehajolok és ott is van. Szerintetek egy óra múlva a tűző napon milyen lett a víz?!?! Nagy lendülettel belekortyoltam, és majdnem elhánytam magam olyan meleg volt.

Tehát minden el lett rontva.

Igazából fel is adtam már az egészet. Úgy döntöttem lefutom a szokásos 8 kilométerem, aztán ennyi. Majd máskor megyünk rá a 10-re.

Mielőtt elindultam felhívtam a feleségem és elmeséltem mit tervezek. 7,5 km-nél jártam, amikor megjelent a pályán. Ott akart lenni, amikor megcsinálom. Megkérdezte, hogy mennyinél vagy? 7,5. Jaj de jó, akkor biztos megcsinálod!!!

Nem volt szívem/pofám bejelenteni, hogy éppen most döntöttem el, hogy ez lesz az utolsó kör. Szóval megcsináltam, de ha nincs ott a Csilla, akkor tutira feladom. Hihetetlen, hogy mennyit tud számítani ha biztatják az embert. Márpedig a Csilla minden körben ott állt, és adta a kulacsot, hogy nyakonöntsem magam, és szurkolt. Szóval igazából neki köszönhetem, hogy sikerült.

Dehát azért mehetett volna jobban is. Ami viszont fontos, hogy sikerült. Júniusra meglett a 10 km. Az meg már csak hab a tortán, hogy a súlyom is becsúszott 115 alá. Egészen pontosan 114,7 kg voltam vasárnap. 

Szóval azt hiszem csak így tovább!

Ma reggeli adat!

Ez ugye azt jelenti, hogy mindösszesen 0,7 kg kell a tervhez. Mármint ahhoz, hogy június 1-re meglegyen a 115!

Aztán - tartva a tervet - még 30 nap és elérni a 110 kilót!

Jaj de örülök!

Amúgy viszonylag egyszerű a sztory. Teljesen betartom a vacsorára nem eszünk dolgot. Max fehérje shake, vagy répa. És ennyi. Brüsszelben még söröztem is.

Kötelező a reggeli, ebédre ami van menüben, de vacsorára a fentieken kívül semmi. Igaza volt "mentor" Lacinak, hogy a fogyás 70%-ban a kaján múlik. A többi is kell, de a lényeg a kaja. Pont.

Amúgy a hétvégén megállás nélkül városnézős gyaloglás ment. Ha nem tettünk meg 60 km-t, akkor egyet se. Ostoba módon nem vittem magammal a futáshoz használt telóm, vagy legalább letöltöttem volna a másikra az endomondót. Akkor tudnék pontos adatot is. Mindenesetre - mivel okosan nem futócipőben és talpbetét nélkül gyalogoltam - legyen elég annyi, hogy mára került olyan állapotba a lábam, hogy tudok úgy menni, hogy nem fáj a boka, talp, vádli, térd összetevőkből valamelyik. Ma elvileg futás a terv, de iszonyat nagy szélvihar tombol odakint. Legalábbis fél órája még az volt. Úgyhogy asszem irány az uszoda... Amúgy az is kezd alakulni. Hétfőn 1000 m-ből 300-t gyors úszásban tettem meg. És még a tüdőmet sem köptem ki.

Tehát kezdünk jól állni. Egyedül a június 1-ig tervezett 10 km futást nem fogom elérni. Jelenleg 8, és hétvégén tervezem felemelni 9 km-re. Magyarul egy - két hét mínuszban leszek, de kit érdekel! :)

Sokat gondolkodom mostanában ezen a pulzuskontrollos futás dolgon.

Egyfelől eszem ágban sincsen feladni. Nem fogok összevissza rohangálni. Emlékszem egyszer sok sok évvel ezelőtt - még futócipőm se volt - elmentem futni. Kb. egy km után meg kellett állnom. Majdnem hánytam, és sípolva vettem a levegőt. Még jól el is szédültem. Egy kisgyerek nézett rám furcsán, és a nagymamája mondta is neki hogy"Igen. Szuszog a bácsi!" Szóval ezeket a kisgyerekeket rendszeresen kifogom, másfelől tudom, hogy ostobaság kontroll nélkül nekiindulni a világnak.

Ráadásul a pulzuskontroll miatti lassú tempó segít megelőzi a sérülést. Ebben is biztos vagyok.

Tegnap kipróbáltam, hogy a 8 km-ből az 5-t, és a 7-t gyorsítottam. A 135 alatti pulzus helyett az 5-ben 145, a 7-ben 155 alatt tartottam a pulzust, aztán vissza le 140 alá. Ma olyat érzek a lábaimban, amit régóta nem. Kicsit nehezebben mozog, érzem az izmaimat, izomláz, és reggel ólomlábak. 

Na, de fogyasztani fogyaszt a pulzuskontrollos futás vagy nem?

Egyfelől ugye van az az elmélet, amely szerint legalább 20 - 30 perces mozgás után kezd el a szervezet a zsír raktárakhoz hozzányúlni. Addig onnan nem, mert addig izomból, vagy vérből (?) vagy mittudomén honnan nyeri az energiát. Ezt eddig értem is. Még el is fogadom.

De én összesen futok 70 percet. Vagy fussak mondjuk másfél órát. Az azt jelenti, hogy összesen ebből 40-60 perc lesz "hasznos" - itt nyilván csak a fogyásról beszélek - a többi meg "csak" egészséges. Ha befejezem az edzést, abbamarad a zsírégetés is. Nincs - vagy csak minimális az - utóhatás.

Én tényleg megszerettem a futást, úgyhogy ilyen arányok mellett sem gondolkodom a váltáson, de azért ennél többet ígér a HIIT training, vagy éppen egy HOT IRON edzés. Ezek szerint az edzés után még kb. 24 órán keresztül felpörög az anyagcsere és égeti a zsírt.

Most lehet, hogy valamit nagyon benézek, de ha igazak a fent leírtak, akkor nem a legjobb sportágat választottam. Lehet, hogy csak akkor kellett volna futni, amikor már X kiló alatt vagyok, lehet, hogy teljesen rossz - vagy legalábbis nem túl hatékony - az edzésem, lehet, hogy ennyi kilóval nem is lehet HIIT traininget csinálni?

Vagy csak lehet, hogy csak túl sokat agyalok? :)

Még 50 nap van a fogyókúra kúra részéből. Azért mondom ezt, mert igazából szerintem a nagy részét meg fogom tartani. Vagyis valami életmódváltás féle kezd kialakulni. Egészen megszoktam, hogy nincs vacsora, üdítő, édesség, meg, hogy minden reggel reggelizek. Egyedül a gyalog járok be dolgozni dolgot nem tudom tartani. Egészen egyszerűen nem megy. Túl sok helyre kell napközben elszaladnom. Egyrészt vidékre, másrészt beesik egy két ügyfélhez szaladjak ki stb. Szóval ezt leszámítva megy a dolog, és ha lejár a 100 nap akkor is tartani fogom. Egyedül a nem iszom meg egy fröccsöt/sört sem dolgot fogom felülírni, de hát nehogymár nem fér bele egyszer egyszer egy sör?

A mérlegen egymás után 3x is 116 kilóval kezdődött a súlyom az azt jelenti, hogy kb. 6 kiló ment le. 

Hmmm..... 50 nap /azaz kb. 7 hét/ alatt 6 kiló....

Hát nem is tudom, kicsit azért többre számítottam.

Már éppen nekiálltam volna a szokásos nyafogásomnak, amikor fel kell cipelnem a 2. emeletre ásványvizeket. Na ott jöttem rá, hogy 4 palack ásványvíz milyen nehéz is tud lenni, amikor hosszabban kell cipelni. Na ezt a 4 palack vizet már nem cipelem magammal mindenhova... :) szóval annyira nem rossz.

A futás is jól ment. Délben indultam neki a legnagyobb melegben (24 fok) pénteken, és 150 alatt tartottam a pulzust, olyan 4,5 - 5 km-ig, amikor is elszállt a pulzusmérőm. Nem tudom, szerintem az elem mehetett el. Na onnantól nem foglalkoztam semmivel, csak futottam, ahogy jól esett. Természetesen ezzel a 3 kilivel meg is döntöttem a leggyorsabb 3 km-es időmet. Úgy hogy arra nagyon figyeltem, hogy ne hajtsam túl magam. Nem volt "lihegett a bácsi"...

A héten meg minden lesz. De tényleg! Ma uszoda, és tenisz, kedd - csütörtök speedfitness, szerda uszoda, péntek - vasárnap futás, és lehet még szerdán és pénteken is egy - egy tenisz. Azért ehhez kell egy megértő feleség! :)

Ja és ami még fontos!

21-én hosszú hétvége a családdal Brüsszelben. Ha sikerül addig 115 kiló alá menni, akkor megengedek magamnak egy jó belga, házifőzésű sört! Jaj istenem, de szeretem én a belga söröket! 

/azt hiszem ennél ostobább motiváció nem fordult elő még a fogyókúrák történetében, de hát ez van/

Úszni fogok.

Asszem muszáj lesz.

Ma reggel a masszőröm közölte velem, hogy egészen egyszerűen annyira be vannak durranva a lábaim, hogy tulajdonképpen egy betontömb az egész. Én is észrevettem, hogy nem teljesen ok minden. Szombaton meg akartam masszírozni egy kicsit a vádlimat futás előtt, és nem tudtam megnyomni...

Szóval nincs semmi baj, és továbbra is jó hír, hogy nem fáj semmim (bár reggelente a bokámat azért nem árt bemelegíteni), de lazító szándékkal ki kell egészíteni a mozgásomat úszással is.

Tudom, hogy ez lelassítja a futáseredmények javulását, DE

1, az úszás kiválóan fogyaszt, és kisebb súllyal könnyebb lesz majd futni, úgyhogy ez a része rendben van.

2, garantáltan sérülésmentes (már a futáshoz képest mindenképpen)

3, kiegészítő sportnak tökéletes, jól edzi a tartóizmokat

4, ha esetleg valaha elindulnék a Vasi Vasemberen (olimpiai távú triatlonverseny Szombathelyen), akkor úgyis meg kell tanulnom rendesen úszni. Mellbe még csak csak, de a gyorsúszásom az valami rettenetes. Háton jó eséllyel elsüllyedek, pillangóm meg nincs is. Életembe nem tudtam egy tempót se megtenni pillangózva.

Továbbra is nagyon tartok a sérüléstől, szóval lehet, hogy gyávaság, de inkább egy futást kiváltok két úszással, csak nehogy baj legyen. 

Ja és a héten új rekord: 117,5 kg! :)

Na az úgy volt, hogy a csütörtöki csigafutásomra meg lettem dicsérve. Annyira, hogy személyi Lacim tovább is küldött 8 km-re. Csak lassan, és ha nem fáj semmid, akkor csinálhatod alapon. 

Volt bennem egy kis félsz, mert csak egy hét múlva akartam emelni, de ám legyen. Szombat délelőtt irány a futópálya. Marha meleg volt 11 - dél körül, de hát alig vártuk már a 20 fokokat, úgyhogy ne nyafogjunk, ha végre itt van. Senki nem volt, amikor megérkeztem, és a végére is csak 5-6 ember körözött a pályán. Egyébként ezt onnan is tudom, hogy mindegyik legalább kétszer, de inkább három-négyszer lekörözött. És ők sem voltak gyorsak...

Egyetlen fotó volt a mezőnyben, úgy saccoltam 5 perc körüli tempóval. Na ő tulajdonképpen minden körömben megelőzött. Szimpatikus gyerek volt, szép futótechnikával, de azért úgy eljátszottam a gondolattal, hogy bevárom, felkészülök, és a nyakába ugrok, hogy: "Na és túlsúllyal hogy megy kö..g!?!?" :)

Ezen jókat derültem minden körben amikor megelőzött. Aztán az jutott eszembe, hogy annyira de annyira lehetetlennek tűnik az, hogy valaha egy órán belül lefussak 10 km-t. Szerencsére eszembe jutott az is, hogy 3 hónapja, még azért küzdöttem, hogy 45 perc alatt legyen az 5 km, most meg kényelmesen hozom 42 perc alatt. És szerintem valamelyik nap majd nekimegyek a 8 perc alatti 5 km-nek. /És nagyon, nagyon remélem, hogy pár év múlva, túl a sokadik egy órán belüli 10 kilométeremen, és félmaratonon, 90 kiló körüli IGAZI FUTÓKÉNT nagyon fogok mosolyogni ezen a terven./

Na de vissza a jelenbe, vagy a realitásokhoz. /Kinek mi tetszik./

Szóval meleg volt. Arra kellett rájöjjek /FIGYELEM ÓRIÁSI FELFEDEZÉS!!!/ hogy melegben nehezebb futni!

De tényleg. Esküszöm nem hazudok! :) Ez már csak abból is látszik, hogy nem telt el mással a futásom, mint hogy a pulzusmérő órát figyeltem, és próbáltam lassítani, de nem sétálni. Hát nem ment egyszerűen. Végülis sikerült, de volt 10 perc feletti km is. Az átlagpulzus 140 lett. Erre nagyon büszke vagyok.

Ez ment 7 km-ig, aztán belehúztam, és futottam 500 m-t 7 perc körüli tempóban. Aztán lekocogtam a maradékot.

Az azért biztató, hogy 7 km teljesítése után még van erőm, kedvem abban a melegben futni egy számomra gyorsat. Igaz egy km-t terveztem, de közben azért éreztem, hogy nem lenne az ok, és nem mertem bekockáztatni. 

Ma is megyek. 8 km a terv. És veszek fel kompressziós zoknit. Kíváncsi vagyok hogyan hat a pulzusomra.

Belassultam!

Sosem hittem volna, hogy erre képes lehetek, de sikerült!!! :) 

Az egészen elképesztően lassú 8 - 8, és fél perces kilométereket sikerült tovább lassítani. Azt hiszem ez már tényleg nagy siker!

Egészen pontosan annyi történt, hogy csütörtökön semmi, de semmi kedvem nem volt futni. Fáradt voltam, egész nap rohangáltam a melóban, és olyan kis jó volt otthon lenni. Menjen futni a ... 

Ráadásul arra is rájöttem, hogy imádott kis feleségem nem egy személyi edző típus /Hála istennek!/. Arra a nyafogásomra, hogy semmi kedvem nincs menni, nem a "menjél és utána mennyivel jobban fogod érezni magad" szöveggel jött, hanem a "maradj csak itthon, olyan sokat dolgoztál, majd elmész máskor, pihenj le inkább, csinálok valami finom vacsit" volt a válasz. Na akkor tényleg majdnem visszaültem!

De azért csak elmentem. Viszont a fizikai, illetve a kedélyállapotomra tekintettel úgy döntöttem, hogy minimalizálom a dolgot, és a tervezett 7 km-t lassan 140 körüli pulzussal csinálom meg. Hát néha nehéz volt, mert ha egy kicsit nem figyeltem oda, automatikusan elkezdtem "gyorsabban" futni, és ezzel ment a pulzusom felfelé rendesen, de végülis max. 145, átlag 139-es pulzussal lement a dolog. Este mentem, és mire végeztem besötétedett, és csak én maradtam egyedül a pályán. A madarak még csicseregtek, csodálatos idő volt. Tényleg nagyon jól éreztem magam. A vége 9 perc körüli tempó lett, de állítólag ebben a tartományban "ég" a legjobban a zsír. Erről egyébként akarok majd írni hosszabban, mert egészen egyszerűen ne értem egy csomó mindent. Rengeteget olvastam a témában, de valahogy nem áll össze a dolog.

/Csak zárójelben megjegyzem, hogy azért a szomszéd utcában lévő kocsma előtti szülinapünneplés nem volt semmi. Az utolsó negyed órában kb. hetvenszer hallgattam meg a boldog szülinapot, /illetve a happy birthday/ című slágert, mintegy 10-15 csatakrészeg férfi előadásában. Gyönyörű volt. Tényleg. :) Ja és megtudtam, hogy miért vannak a jóbarátok. AZÉRT! Volt egy manusz - csak remélni tudom, hogy a legrészegebb - aki állandóan Máté Péter klasszikusának próbált nekimenni, de mindig megakadt az első sornál: "azért vannak a jóbarátok!!!, azért vannak a jóbarátok!!! azért vannak a jóbarátok!!!" És itt vége, de ezt az egy sort tulajdonképpen folyamatosan. Szóval a futás vége kezdett átmenni egy Bödöcs live-ba.../

Ennyi lett a ma reggeli mérlegelés eredménye.

Kicsit jobbat vártam. Megmondom őszintén, hogy egy + 117-es eredménynek örültem volna igazán.

De hát ez van, nem verseny, vagy legalábbis nem időre megy. /úgy van nyugtasd magad hülyegyerek! :) /

Ebből azért azt látom, hogy valószínű nem lesz 115 alatt május 1-re a mérleg, de azért reménykedünk, és mindent megteszünk.

Ja és ráadásul fogalmam sincs mikor fogok a héten futni.

A mai nap meló miatt reménytelen. Kb. este 10 - 11 körül érek majd haza. Holnap délelőtt meló, délután 3-tól, illetve 5-től is program. Azért a péntek délután, illetve az este esélyes. 

Szombat irány Pest, esküvő, nagy buli. /Jaj istenem, hát a Balibohóc is elkelt!!! Ő se marad vénlány! :) / Vasárnap hazaút és másnaposság. Szóval a két futás tulajdonképpen reménytelen. Nem is értem, hogy hogyan van ideje másoknak ennyi időt futni? Mondjuk, ha az embernek minden nap fixen vége van a munkaidejének 4-kor, akkor talán. De vannak anyukák, akiknek ugye akkor kezdődik a otthoni meló, és mégis. Nade az embernek arra van ideje, amire akarja.

Szóval, hogy mikor azt még nem is sejtem, de megyek pénteken futni... :)

Namost az van, hogy október 4-én félmaratoni verseny (is) lesz Szombathelyen.

Jelenleg 7 km-t tudok biztosan - mert ugye megtörtént - futni. Szerintem 10 is menne, mert nem az utolsókat rúgva értem el a 7. km-t, de ezt most hagyjuk. 

Ha az eddigi tempómban, lassan, de biztosan emelgetem a távot, akkor április végére 8, májusban 8-9 km lesz az adag. Júniusban tehát elvileg 10.

Ha elérem a 10 km-t akkor nem akarom növelni, hanem kicsit elkezdem fejleszteni a tempót, illetve arra figyelek, hogy minél többször, egyre biztosabban menjen a táv.

Ha június - július hónap erre rámegy, akkor augusztusban egyszer egyszer futhatok hosszabbat is. Mondjuk kéthetente 12 -15 km-t. Szeptemberben akár hetente 2x10 egyszer 15 is mehet.

Ha ezt a tervet tudom tartani, és mellette még lemegy pár kiló, /holnap megint mérlegelés, nem kicsit várom az eredményt.../ akkor elvileg a félmaraton is meglehet. Pláne, hogy úgy tudom nem lesz záróbusz

Van ez a napvisszámlálós alkalmazás a telómon. Mindenesetre beütöttem. Még 172 nap, azaz majdnem fél év van a versenyig. De azért nem tűnik egyszerűnek.

Szóval még nem döntöttem el, hogy rámegyek, vagy nem. Egyelőre legyen csak meg júniusban a 10 km. Aztán majd meglátjuk...

Holnap mérlegelés! :)

Hírek vannak!

2015. 27-én 10 km-es verseny lesz Szombathelyen.

És 2015. október 4-én Szent Márton Maraton!

Na jó nyilván a maratoni része engem nem érdekel, de lesz a maraton mellett félmaraton, és 10 km is!!!

Már ki is számoltam, hogy 166, illetve 173 nap múlva lesznek a versenyek!!! /hogy miért két hét eltéréssel, azt most hagyjuk.../

Ajajaj, komolyan mondom úgy izgulok, mint egy gyerek... :)

Azt nem tudom, hogy lesz e szintidő, de valószínűleg körversenyes lesz, akkor meg tutira nem kell tartani a záróbusztól...